Ha az ember sokat ül, akkor a gondoskodó természet kipárnázza a testét, hogy kényelmesen tehesse azt. Téves a gondolat, mely azt sugallja, hogy ez jóindulatú gondoskodás a részéről. Nem az, inkább figyelmeztetés arra, hogy mozdulj már meg, mert körbenövöd a székedet! Leülök dolgozni, szétválnak énjeim, az egyik jól érzi magát, a másik menne már. Futni kéne kicsit mondja… Tovább »
Futáááás!
Ha az ember sokat ül, akkor a gondoskodó természet kipárnázza a testét, hogy kényelmesen tehesse azt. Téves a gondolat, mely azt sugallja, hogy ez jóindulatú gondoskodás a részéről. Nem az, inkább figyelmeztetés arra, hogy mozdulj már meg, mert körbenövöd a székedet! Leülök dolgozni, szétválnak énjeim, az egyik jól érzi magát, a másik menne már. Futni kéne kicsit mondja… Tovább »

Minden ember életében vannak meghatározó pillanatok. Az én egyik ilyen pillanatom, amire teljesen tisztán emlékszem – pedig nem most volt bevallom – az amikor végigolvastam az első könyvemet. Iszonyúan büszke voltam magamra, másodikba jártam akkor, két hónapig tartott míg végigrágtam magam a történeten. A könyv ami felfedeztette velem az olvasás örömét, az Ezüst–tó kincse Karl May 1894-ben megjelent indiánregénye volt,Winnetouval…
Ha valakiről jellemzést írunk, a konokság nem feltétlenül kerül a jó tulajdonságai közé. Pedig igen hasznos lehet bizonyos élethelyzetekben. Nekem konkrétan megmentette az életemet. Fiatal anyukaként két gyerekkel, eszembe sem jutott akkor, hogy hajszálon múlik az életem. Állandó hőemelkedéssel kezdődött. Pár napig az ember nem is foglalkozik vele. Vagy elmúlik, vagy komolyabbra fordul és majd akkor…