
Sokszor eszembe jut mostanában egy mese, amit gyerekkoromban olvastam. Egy szegény sorban élő gyermekről szól, aki nagyon vágyik egy számára elérhetetlennek tűnő csemegére, a cukormázas mandulára. Sokszor elképzeli, hogy valami csoda történik és a szájában érezheti a csemegét, nyelvével ízlelgetheti, majd amikor leolvadt róla a színes máz, fogával elmorzsolhatja az utolsó pici darabot is. A mesében persze…
Tovább »